Egyesület

A XIX. századi Pest rangját és korát tekintve is első számú templomát, a mai Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomot 2011-ben, a Liszt-bicentenárium évében különös hely illeti meg. A pesti Duna-parton álló templom volt Liszt Ferenc, nemzetünk romantikus géniusza hazai egyházzenei működésének fő színtere: falai között számos művét vezényelte (többek között a Missa Choralist és a Magyar Koronázási misét), és a templom karnagy-zeneszerzőivel szoros barátságban állt.

Bräuer Ferenc (1799-1871) 1839-től haláláig töltötte be a pesti főtemplom karnagyi tisztét. Művelt, széles látókörű zenész volt: Bécsben J. N. Hummelnél (W. A. Mozart tanítványánál) tanult, évtizedeken keresztül viselte a Nemzeti Zenede aligazgatói tisztségét és együttműködött a Pozsonyi Egyházzenei Egylettel. Bräuer a hazai egyházi zeneszerzést a kortárs művek gyakori műsorra tűzésével támogatta, nevéhez fűződik Mosonyi Mihály miséinek ősbemutatója is. Liszt Esztergomi miséjének bemutatásában is aktívan részt vett, 1856-ban Erkellel együtt tanította be a művet a Nemzeti Színház ének- és zenekarának.

Bräuer Ferenc d-moll miséje a bécsi klasszikus stílust képviseli. A művet a klasszikus misekomponálás általánosan használt toposzai mellett egyéni megoldások is jellemzik, például a Benedictus tétel bevezető dolce kürtmenete.

Utódja, Engeszer Mátyás (1812-1885) 1871-től haláláig volt a templom karnagya. Évtizedeken keresztül tanított a Nemzeti Zenedében, s tagja volt a Zeneakadémia alapítóbizottságának. Engeszer 1870 végén feleségével megalapította a Liszt-egylet nevű nőikart, mely néhány év múlva vegyeskarrá alakult, és a főváros egyik vezető kórusa lett, Liszt műveinek egyik legfontosabb magyarországi tolmácsolója. A Liszt-egylet nemcsak a Belvárosi Főplébániatemplomban szólaltatta meg Liszt műveit (például a Missa Choralist és a Koronázási misét), hanem fellépett a Vigadóban is. Részt vettek a Krisztus-oratórium és a Szent Erzsébet legenda bemutatásában, és nevükhöz fűződik A strassburgi dóm harangjai című kantáta ősbemutatója is. Az együttes próbáinak Liszt Ferenc rendszeres látogatója volt, s számos alkalommal maga vezényelte őket. Szoros kapcsolatukat számos Liszt-dedikáció jelzi (Hymne de l'enfant à son réveil - az egyletnek, Férfikari mise és Via Crucis - Engeszernek, Szent Erzsébet legenda - Engeszer Mátyásné Marsch Katalinnak).

Engeszer Mátyás Pater noster című motettáját 1882. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - a Magyar koronázási mise társaságában - Liszt maga vezényelte a pesti főtemplomban.